Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Vitézzé avatott személyek, Plébánosok, Tűzoltóparancsnokok, Jászkapitányok

VITÉZZÉ AVATOTT SZEMÉLYEK JÁSZÁROKSZÁLLÁSON

A Vitézi Rend: avagy az újkor nemessége

Történelmünkben a honalapítástól kezdve a második világháborúban vívott véres csatákig katonák tömege bizonyította hazája iránti önfeláldozását. Jutalmazásuknak megannyi módja volt ismert. Ezek egyike a Horthy Miklós kormányzó alapította Vitézi Rend, mely a haza érdekében testi épségüket nem kímélő, magyarságtudatukat a legnehezebb percekben sem megtagadó katonákat kívánta jutalmazni. A "vitézi" cím tekintélyt, jó anyagi és társadalmi helyzetet biztosított, melyet a gyermekek később örököltek apjuktól. Méltán mondhatjuk el, hogy ez a szervezet fogta össze az 1920-44 közötti Magyarország katonai elitjét. A rend társadalmi szervezetként ma is működik...

 

 vitezavatas.jpg

 vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó vitézeket avat

A Vitézi Rend gondolata ezeréves magyar történelmi múltunk alapjára épült, gyökerei visszanyúlnak a történelmi Magyarország legrégibb korszakaiba. A vitézi tetteket Magyarország királyai Szent István óta nemességgel és földbirtokkal jutalmazták.

Az első világháború, majd ezt követően a Magyarországon kialakult proletárdiktatúra és vörösterror borzalmai ismét időszerűvé tették a vitézi magatartás jutalmazását. Ezért vitéz nagybányai Horthy Miklós, Magyarország kormányzója a hősi magatartás erényére emlékeztetve, a Vitézi Rend megalapításával újjáélesztette a hagyományokat. A Rend megalapítására 1920-ban került sor, ezt követte 1921. augusztus 20-án az első vitézavatás, amikor is 205-en lettek hivatalosan a Rend tagjai. Olyan egyéneket avattak vitézzé, akik a harctereken és a nemzeti felkelések alatt példaadó, személyes bátorsággal állták meg a helyüket, magas kitüntetésben részesültek, vagy önfeláldozó bátorsággal párosult kiváló nemzetszolgálatban tűntek ki.

A Vitézi Rend kerete, a vitézi cím, az avatás és a vitézi telekadományozás, valamint a várományosi jog a vitézek gyermekeinél a régi lovagrendek hű másaként felelevenítette azok hagyományait is. A Rend tagjait a nemzetes úr megszólítás illette meg.

Településünkhöz köthető személyek, akik legtöbbször nem is Jászárokszállás szülöttjei voltak mégis hatással voltak fejlődésünkre, a közéletre áldásos tevékenységükkel. A felsorolásban megtalálhatóak legújjabb kor vitézei is.

 

v-bakos-denes.jpg

vitéz Bakos Dénes állami elemi iskolai tanító 1895-ben született Gyergyóremetén. Oklevelét 1915-ben Kolozsváron szerezte. Velencén volt 11 évig, 1923-ban már Jászárokszálláson működik, 1924-től vezeti a 6 holdas községi faiskolát.            

- A 24. honvéd gyalogezred kötelékében harcolt az orosz fronton, megsebesült, 2 1/2 évig fogságban volt, mint hadnagy szerelt le. I. osztályú ezüst vitézségi, sebesülési érem, Károly csapatkereszt tulajdonosa 1924-ben avatták vitézzé.

-Az Uri kaszinó, Gazdakör, Katholikus legényegylet tagja.    - Felesége: nemes Szalay Emma.

  

v-voloncs-ferenc.jpg

vitéz Voloncs Ferenc, kézdiszentléleki, állami elemi iskolai tanító, igazgató 

1894-ben született Kézdiszentléleken Oklevelét 1914-ben Csiksomlyón szerezte. 1920-tól tanít a jászárokszállási központi elemi iskolában.

- A 24. honvéd gyalogezred kötelékében harcolt az orosz és román fronton, mint tartalékos főhadnagy szerelt le. I. és II. osztályú ezüst vitézségi, háborús emlék érem, Károly csapatkereszt tulajdonosa. 1924-ben avatták vitézzé. - A Polgári Legény Egylet tagja, 8 évig leventeoktató volt. A Vitézi Rend Felső-Jászsági járásának hadnagya. A Frontharcos Szövetség helyi csoportjának vezetője.

- Felesége: altorjai Bodó Ilona (tanító).


vitéz Bordás Alajos (népfelkelő őrmester) Budapest, szabó mester és ruhakereskedő. 1883-ban született Jászárokszálláson. 1898-ban szabadult fel, segéd volt Mosonban és Magyaróvárott; 1904-től önálló, kész ruhákat árusít és mérték után készít. Harcolt az orosz és olasz fronton. Az Ipartestület és több helyi egyesület tagja. - Felesége: Nagy S. Hermin, gyermekei: Hermina, Valéria és Béla. Béla fia a második világháborúban hősi halált hal.

vitéz Nagy István gyalogos, szabósegéd. 1898-ban született Jászárokszálláson. A 68. gyalogezredhez vonult be. Kitüntetései: Legénységi I. osztályú vitézségi érem, Legénységi II. osztályú vitézségi érem, Bronz vitézségi érem, Károly csapatkereszt

vitéz Szántó Sándor: "1943. április 10. Jászvidék: Vitézzé avatás. Szántó Sándor m. kir. zászlóst (Szántó Bálint ágói lakos fiát) az orosz harctéren tanúsított példaadó, bátor és vitéz magatartásáért a Kormányzó Úr Őfőméltósága márc. 16-án vitézzé avatta."

v-bolyki-vilmos.jpgvitéz Bolyki Vilmos híradós szakaszvezető,  1917-ben született Jászárokszálláson.  Anyja neve: Bolyki Franciska
vitéz Bolyki Klára, alanyi jogon (édesapja érdemei alapján) vitézzé avatják.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
vitéz Dobos  József  id. tartalékos tizedes 1896-ban Jászárokszálláson született, földműves. A 17. honvéd gyalogezredhez vonult be I.osztályú "nagy"ezüst vitézségi érem, II.osztályú "kis"ezüst vitézségi érem és Sebesülési érem második fokozatának tulajdonosa. Vitézzé avatták 1927 június 26-án Margitsziget (811 fő legénységi), Sorolási száma: 6848  Irattári szám: 6542
 
vitéz Dobos József ifj. alanyi jogon (édesapja érdemei alapján) vitézzé avatták 1941, Irattári szám: 6542/1
vitéz Faragó Béla  "Csillagász" (Deák Ferenc utca) 1956-ban szerzett érdemek alapján.
vitéz Faragó Erzsébet, alanyi jogon (édesapja érdemei alapján) vitézzé avatják
vitéz Ficzek Antal tanító (Kossuth Lajos utca) 1956-ban szerzett érdemek alapján.
vitéz Kelevéz (Kretter) Győző főhadnagy tanító volt Jászárokszálláson. 1888-ban született Pozsonyban. Bevonult a császári és királyi 72. gyalogezredhez. Kitüntetései: Legénységi I. osztályú vitézségi érem (Ferencz József), Legénységi II. osztályú vitézségi érem (Ferencz József), Sebesülési Érem, Legénységi II. osztályú vitézségi érem (IV. Károly), Bronz vitézségi érem, Károly csapatkereszt
vitéz Váradi János 1920. augusztus 23-án született a Hajdú- Bihar megyei Komádiban. Édesapja Váradi János

 

PLÉBÁNOSOK:

  1.  D Várkonyi 1655-1694
  2. Nicolaus Csetényi 1694-1712
  3. Almási Mihály 1712-1713
  4. Máriássy Sándor 1713-1716
  5. Kohányi István 1716-1718
  6. Lendvay István 1718-1727
  7. Fózzer János 1727-1731
  8. Aranyossy Zsigmond 1731-1735
  9. Sellyei János 1735-1737
  10. Zatkó Mihály 1737-1756
  11. Csák György 1756-1758
  12. Tóth Béla 1758-1776
  13. Nyitrai Gáspár 1776-1805
  14. Papp Ferenc 1805-1815
  15. Némethy József 1815-1840
  16. Tabody Péter 1840-1857
  17. Bakos Antal 1857-1865
  18. Törőcsik József 1865-1890
  19. Sipos Géza 1890-1919
  20. Szász Károly 1919-1920
  21. Aczél József 1920-1945
  22. Rakolczai Gábor 1945-1946
  23. Terenyi László 1946-1954
  24. Bozóky János 1954-1959
  25. Kulhay István 1959-1968
  26. Benke László 1968-1974
  27. Tasy István 1974-1992
    (1912 - †1992) Áldozópap, jászberényi születésű, pappá szentelve. 1936. segédlelkész: 1936. Sírok; 1937: Napkoron; 1938. Kisvárda plébános. 1939. Tiszabezdéd; 1945. Kenecse; 1966. Alattyán; 1974-től haláláig Jászárokszálláson.
    Címei: 1957. kerületi esperes. 1977. címzetes apát. Sírja a jászberényi Szent Imre temetőben található
  28. Gyenes Gyula 1992-


    TŰZOLTÓPARANCSNOKOK:

  1. Dohnál Mátyás 1891.MÁRCIUS 1-1894. ÁPRILIS 22.
  2. Dr. Major Endre 1894. ÁPRILIS 22-1894. AUGUSZTUS 26.
  3. Faragó Sándor 1894. AUGUSZTUS 26-1915. OKTÓBER 27.
  4. Dr. Móczár Lajos 1915. OKTÓBER 28-1916.
  5. Meleghegyi Miklós 1917.
  6. Magyar Béla 1921-1922.
  7. Móczár Andor 1922-1926.
  8. Farkas Pál 1926-1932.
  9. Nemoda József 1933-1940. NOVEMBER 20.
  10. Szabó János 1940. NOVEMBER 20-1957. JANUÁR 11.
  11. Faragó Tibor 1957. JANUÁR 11-1962. OKTÓBER 23.
  12. Csikós Alajos 1962. OKTÓBER 23-1968. JÚNIUS 6.
  13. Faragó Tibor 1968. JÚNIUS 6-1995. FEBRUÁR 4.
  14. Kovács Sándor 1995. FEBRUÁR 4-2004. DECEMBER 4.
  15. Ifj. Kókai Ferenc 2004. DECEMBER 4-

 

ÚJKORI JÁSZKAPITÁNYOK:

1998 Ézsiás István - Jászfényszaru

1999 Talált József - Jászalsószentgyörgy

2000 Gubicz András - Jászkisér

2001 Bollók György - Jászdózsa

2002 Gubicz András - Jászjákóhalma

2003 Tamás Zoltán - Jásztelek

2004 Gubicz István - Jászladány

2005 Zámbori János - Jánoshida

2006 Nagy Albert - Jászboldogháza

2007 Dávid Sándor - Jászszentandrás

2008 Percz László - Pusztamonostor

2009 Vass Lajos - Alattyán

2010 Dobos Gergely - Jászágó

2011 Borbás Frenc - Jászivány

2012 Bolla János - (Jászberény) Jászfelsőszentgyörgy


Üzenet a jász utódoknak:

"Éjjel-nappal forgasd kezedben az atyák emlékezeteit. Vizsgáld meg nemzetednek eredetét. A történt dolgait és a jegyzőkönyveknek emlékezeteit tartsd fel eszedben, mert rút dolog a maga hazájában tudatlan jövevénynek lenni!"  - HORVÁTH PÉTER Jászkapitány

 

BÍRÓ MÁRTON PÜSPÖKNEK

JÁSZÁROKSZÁLLÁSI VOLT AZ ÉDESANYJA

Bíró Márton Püspök

Született: 1696.04.15. (Padány)

Elhunyt: 1762.08.16. (Sümeg)

Életrajz: Szül. Padányban (Pozsony m.) 1696. ápr. 15-én, kiterjedt, ősi birtokos-nemes családból. Atyja B. Márton református, anyja a jászárokszállási, nemes Hagymássi Katalin buzgó katolikus. Bíró Mártont még reformátusnak keresztelték, de atyja még születése előtt elhunyt, s anyja Jászárokszállásra küldte, hogy katolikus neveltetését biztosítsa. Középiskoláit valamelyik jezsuita kollégiumban kezdte és a nyitrai piaristáknál fejezte be.
A veszprémi egyházmegye kispapjaként 1720-ban a nagyszombati Collegium Rubrorumba került s az egyetemen filozófiát és teológiát tanult 1717-19, ill. 1720-23-ig. Pappá szentelte Ghillányi György tinini püspök 1722. márc. 21-én. Tanulmányai befejezése után 1723-ban plébános Bicskén, ahová Pöstényi Mihály váli esperes-plébános a későbbi veszprémi kanonok iktatta be. A török világ óta ő volt itt az első katolikus lelkipásztor. Első teendője a templom res­taurálása. Veszprémi kanonokká és felsőörsi préposttá 1729-ben nevezték ki. A préposti javadalmat és templomot a protestánsoktól visszaszerezte, a protestáns prédikátort eltávolította és a templomot itt is helyreállította. Székesegyházi főesperes 1733-ban, Acsády Ádám püspök helynöke és legbizalmasabb munkatársa 1734-ben, éneklőkanonok 1736-ban, nagyprépost 1740-ben. A ma is meglévő nagypréposti lakot ő építtette. A káptalan követeként 1741-ben részt vett a pozsonyi országgyűlésen, tevékeny szerepet játszott és a város templomaiban gyakran prédikált. Acsády püspököt ő temette el 1744-ben Pápán. A papság és a vármegye feliratában kérte, hogy őt nevezzék ki Acsády utódává. Mária Terézia 1745. márc. 18-án írta alá kinevezését. A megelőző pápai vizsgálatot három veszprémi kanonok vallomásai alapján Paulutius bíboros, bécsi nuncius márc. 29-30-án folytatta le. Főispáni székébe máj. 13-án iktatták be. Püspökké szentelte Patachich Márton kalocsai érsek Kalocsán 1745. aug. 15-én gr. Zichy Ferenc győri és Malczham Károly lembergi püspök segédletével. 1746-ban királyi, 1747-ben valóságos belső titkos tanácsos. Másfél évtizedes páratlan főpásztori tevékenység után, 1758-tól állandóan gyengélkedett s ezért Koller Ignác személyében 1760-ban utódlási joggal koadjutort kért. S miután gyönyörű végrendeletét megírta és temetéséről a legapróbb részletekig rendelkezett, sümegi palotájában † 1762. aug. 16-án. Koller Ignác püspök szept. 15-én a veszprémi székesegyház különálló kriptájába temette, ahol síremléke ma is megvan. A magyar gyászbeszédet a temetés napján Szalay György pozsonyi kanonok, a latint két hónappal később Conradi Norbert piarista mondotta fölötte. Bíró Márton a püspökvár területét rendezte, három kanonoki házat építtetett, a székesegyházat kijavíttatta, püspöki trónnal, kanonoki stallumokkal, kelyhekkel, szép Úrmutatóval látta el. Az előtte álló Szentháromságszobrot ő állíttatta.
Káptalanával és a várossal sokat hadakozott, ezért inkább Sümegen szeretett tartózkodni. Ő építtette a sümegi palotát és a plébániatemplomot. Nagyon kedvelte Zalaegerszeget. A pompás kéttornyú templom az ő alkotása. A hálás város utcát nevezett el róla, Sümegen szintúgy. De nemcsak egyes helyeket tüntetett ki gondoskodásával. Székfoglalása után azonnal hozzákezdett egyházmegyéje látogatásához. Ez a látogatás - megszakításokkal - 1756-ig tartott. Anyaga 10 hatalmas kötetet ölel fel. A tapasztaltak alapján az egész egyházmegyét újjáépítette. Felújította, vagy újonnan szerezett 87 plébániát, felépített, részben a protestánsoktól visszaszerzett 205 templomot és kápolnát. Számos iskolát nyittatott. Templomokra 240 000 ezüstforint készpénzt költött és rengeteg építőanyagot adott. Halála előtt 20 kegyúri templomnak színezüst kelyhet ajándékozott. Püspöksége idején telepítette gr. Zichy Miklós a trinitáriusokat Óbudára és rájuk bízta a Makkos Mária-kápolna gondozását, amelyet Bíró püspök 1748-ban jóváhagyott. A felújított és kiépített egyházi szervezetet jól képzett munkaerőkkel látta el. Kezdettől fogva Veszprémben neveltette kispapjait, a szeminárium vagyonának alapjait ő vetette meg. Egyetemekre is számos növendéket küldött. Hosszú idő után ő küldte az első növendéket, Nagy Ignácot Rómába. Püspöksége folyamán 129 papot nevelt az egyházmegyének. A káptalan lelki és erkölcsi színvonalára nagy gondot fordított. A karima szépsége igen a szívén feküdt. Külön két győri kanonokot kért fel, hogy a káptalanát a karima végzésére oktassák. A sikernek annyira örült, hogy 1761-ben - de már erősen megrokkant egészséggel - Koller püspökkel együtt részt vett az első ünnepélyes zsolozsmán. Papjai fegyelmezett életén gondosan őrködött. Erős kézzel védte jogait a szerzetesekkel szemben és őket is belekapcsolta a lendületes lelkipásztorkodásba. A pasztorációban nagyon szerette és szorgalmazta a búcsújárásokat és a körmeneteket. Egész sereg szép ájtatosságot honosított meg, köztük a ma is élő Szentháromság-társulatot, s a vele kapcsolatos „Szentes”-t, amelynek egész rendjét ő dolgozta ki. Amikor Veszprémben tartózkodott, mindig maga imádkozta elő a székesegyházban. Az államhatalom kötelességeit az eretnekekkel szemben 1750-ben kiadott „Enchiridion” c. művében fejtette ki. Noha Mária Terézia is elfogadta és XIV. Benedek pápa megdicsérte, a könyv nagy port vert fel. Nagy Frigyes porosz király Rómán keresztül gyakorolt nyomásával el is érte, hogy a királynő elkoboztatta. A királyi parancsot Veszprém megyében magának Bírónak, mint főispánnak kellett végrehajtania. Róma mindamellett, mint a Tridentinum szellemében kiválóan működő főpapot, igen nagyra becsülte. Bíró püspök nagyvonalúan támogatta az írókat könyveik kiadásában, s a híres Maulbertsch festőt, Sümegen adva neki munkát, voltaképpen ő hozta Magyarországra. Az egyházmegyei levéltárnak és könyvtárnak ő vetette meg az alapjait. Nagy kedvvel forgatta maga is a tollat. Nemcsak szívesen és gyakran prédikált (a kánoni látogatás útjain naponként néha négy-ötször is), hanem több beszédét nyomtatásban is kiadta. Van egy gyűjteménykötete is „Micae et spicae ... avagy evangéliumi kenyérmorzsalékok, 1756” címmel. Az „Enchiridion”-nal és a Szentháromság-társulat szabályzatával „Angyali társaságnak Szövetsége” 1750. együtt 29 nyomtatott munkája van. Elsőnek adta ki 1750-ben az egyházmegye Szertartáskönyvét, s ugyancsak ő az első, aki 1751 óta nyomtatásban küldte szét a körleveleit. Több egyházi éneket is költött, ezek közül egyik-másik ma is él a hívek ajkán. (Idvezlégy Jézusnak drága szent Teste, Imádlak Tégedet, láthatatlan Istenség.) Nagy érdemei vannak az egyházmegye területi épségének helyreállításában is. A török világban déli Zalában és Somogyba beszivárogtak Zágráb papjai. Bíró, mivel hiába folyamodott e részek visszaadásáért, 1749-ben hajdúival távolíttatta el a horvát papokat. Ez a tette még Trianonra is kihatott, amint általában a kiterjedt egyházmegye rekatolizálása voltaképpen az egész katolikus Dunántúl számára is döntő hatással volt. Olaj, vászon arcképe a veszprémi püspöki palotában, a felsőörsi s a zalaegerszegi plébánián. Irod. munk.: Szinneyi I. 1086.; Gulyás III. 416. Pehm: Padányi Bíró Márton veszprémi püspök élete és kora. Zalaegerszeg, 1934.339-42.

Forrás: http://szalezianum.hu/