Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Rákóczi a Jászságban

Rédei István:
II. RÁKÓCZI FERENC ÉS A JÁSZKUNOK
Az országban a 150 éves török sanyargatást a törököt kiőzı császári katonaság zsarnoki
uralma váltja fel. A felszabadító háborúk és az örökösödési háború költségeit a Habsburgház
a magyarságon akarja behajtani. A legkülönbözıbb adók, vámok, fegyveres és lelki
erőszak nyomorgatják a szegénységet: jobbágyokat, elbocsájtott végvári vitézeket,
kisnemeseket, városi kispolgárságot. Az adószedık és a földesurak elıl a szegény nép
sokasága bujdosik el. Egy császári tiszt is úgy jellemezte a magyarországi helyzetet, hogy
"...oda jutott a magyarság a német katonaság alatt, ahová Tacitus szerint a frízek: előbb
ökreiket, aztán földjeiket, s végül feleségüket és gyermekeik testét kénytelenek eladni barbár
rabszolgaságba: hogy magukat a német rabságból kiválthassák, gyermekeiket a törököknek
adják el, s a német katona nem kérdi, honnan a pénz, mert hiszen a kegyetlen töröknél is
kegyetlenebb." A török alól felszabadított országot "új szerzeménynek" tekintik, amellyel a
"fegyveres hódítás jogán" szabadon rendelkezhetnek.
Kollonics Lipót bíbor érsek, az udvari kamara elnöke megszervezi az "új szerzeményi
bizottságot", melynek feladata, hogy a korona rendelkezése alá vont birtokokat az érte
legtöbbet ígérıknek eladják. Így kerül eladásra a Jászkunság és lakossága, amely pedig
századokon át a magyar királyok és az ország fegyveres szolgálatáért különbözı
kiváltságokkal bírt: felszabadíttattak a földesúri hatalom alól, felettük saját kapitányaikon
kivül sem egyházi, sem világi bíróság nem ítélkezhetett, mentesítve voltak vámfizetés alól, s
adót csak a királynak tartoztak fizetni. Most mint rabszolgák kerültek eladásra.
A Jászság eladása
I.Lipót 1702. március 22-én az "...úgynevezett Nagy-és Kis-kunsági, nem kevésbé a jászok
vagy filiszteusok kerületeit, a hiteles alakban kiadott összeírás
szerinti...tartozandóságaikkal, ugyanis városaikkal úgy lakott, mint elhagyott falvaikkal
vagy pusztáikkal...ötszázezer rénes forintba és forintért...örök joggal, visszavonhatatlan
tulajdonul..." adta a Német Lovagrendnek. Az alkotmányellenes eladás ellen hiába élt
óvással és ellentmondással a Jászkunság lakossága, az eladottság befejezett ténnyé vált. Az
elkeseredett jászok bizakodva csatlakoztak Rákóczi függetlenségi harcához, mely ebben az
idıben bontogatta zászlaját. Rákóczi Emlékirataiban írja: "A tiszántúli nép titkos követségi,
a hajdúvárosok, jászok és kunok mind arra hívtak fel, hogy szálljak síkra" A lengyelországi
Brezán várából elindulva, 1703. június 16-án lépi át a magyar határt, ahol puskák hiányában
kardokkal, vasvillákkal és kaszákkal felfegyverzett felkelık várták, akik kijelentették, hogy
vele akarnak élni-halni. Amint elindult a Tiszántúl síksága felé, a megyék nemessége felkelt
ellene, mivel jobbágylázadásnak fogta fel a történteket. Rákóczi Tiszabecsnél szétverte
kurucaival a nemesi csapatokat, amelyek a kurucok nagy számának és erejének hírére
hazaoszlottak megerısített udvarházaikba és váraikba. Rettegés fogta el őket a
parasztfelkeléstől. Rákóczi azonban tudta, hogy a nemesség nélkül nem lehet eredményes a
nemzet függetlenségéért folyó harc, és naményi táborából kelt kiáltványában parancsolja,
hogy a nemesek jöjjenek táborába, fogjanak fegyvert. A nemesség lassan csatlakozik a
felkeléshez és közben a kurucok egymás után aratják sikereiket. Sorra foglalják el
Debrecent, Kállót, Nagybányát, a felvidéki bányavárosokat és szeptember 21-én Szolnokot.
1703. szeptember 29-én Tokajban kelt Rákóczi oltalomlevele a jászberényiek részére,
amelyben parancsolja, hogy a város lakosait háborgatni a hadak ne merészeljék.
A kuruc hadak sikereinek ellensúlyozására a bécsi udvar a rác nemzetséget lázítja fel a
magyarok ellen, olyan ígérettel, hogy "...ha valamely tartományt fegyver által megnyerhet,
azt a maga nemzeteinek szabadon elfoglalhassa, a Jászságot is teljességgel eltörölve,
örökösen bírhassa" Ezért október 11-én Tokajban kelt levelében mozgósítja a Jászság
lakosságát: "...Most, mikor a Jászság majdnem a németek s rácznak torkában vagyon,
hadaink közé jó fegyveresen, ki ki személy szerint a pátens levelünk vétele után halogatás
nélkül magát bejelenteni el nem mulassa..."
A jászok már a mozgósító levél előtt is fegyverben álltak. Augusztus elején Szentmiklósy
János jászkapitány vezetésével mintegy 300 fınyi lovascsapatuk a Tiszánál portyázott, majd
létszámuk az apáti önkéntesek csatlakozásával 5-600 főre szaporodott. Szőcs János, Borbély
Balázs és Deák Márton ezredeivel együtt részt vettek Szolnok bevételében, ahol 18 Jászsági
katona esett el, sok pedig megsebesült. Innen lefelé vonulva, Kiskunhalas és Szeged
környékén harcoltak. Október elején a kurucok oldalára átállt gróf Károlyi Sándort Rákóczi
a Duna-Tisza közén harcoló csapatok vezénylő tábornokává nevezi ki, és megbízza:
"...Kecskemét környékére, hogy a jászok, kunok és a Duna mellett már fegyverben álló nép
vezényletét átvegye."
VAY ÁDÁM A JÁSZKUNOK FőKAPITÁNYA
RÁKÓCZI OKTÓBER 24-ÉN MEGBÍZZA TÖRÖK ANDRÁS NÓGRÁD MEGYEI
ALISPÁNT, HOGY "NEMES VITÉZLŐ SZENTMIKLÓSY JÁNOS TISZT HIVİNKKEL
EGYETÉRTVÉN, AZ EGÉSZ NEMES JÁSZSÁGOT MEGMUSTRÁLJA, SİT KEGYELMES
PARANCSOLATUNKBÓL A HAZA SZOLGÁLATÁBAN KÍVÁNTATÓ DISPOSITIÓKAT
(RENDELKEZÉSEKET) TEGYEN." EBBEN A RENDELKEZÉSBEN AZ EDDIGI NEM
NEMESI JOGÚ SZENTMIKLÓSYT ÉS A JÁSZSÁGOT NEMESNEK NEVEZI, A
JÁSZOK KIVÁLTSÁGOS VOLTÁT ISMERI EL, AZ ADDIG ÖNKÉNTESSÉGEN
ALAPULÓ FELKELÉST KÖTELEZİVÉ TESZI. OKTÓBER 24-ÉN TOKAJBAN KELT
RENDELTÉVEL TÖRVÉNYTELENÍTI A NÉMET LOVAGREND JÁSZKUN
FÖLDESÚRI HATALMÁT, ÉS VAY ÁDÁM UDVARI FİKAPITÁNYT "...AZ EGÉSZ
JÁSZ ÉS KUN NEMZET FİKAPITÁNYÁVÁ", TÖRÖK ANDRÁST PEDIG
ALKAPITÁNNYÁ NEVEZI KI. TÖRÖK ANDRÁS NOVEMBER 3-ÁN UTASÍTJA
KÁROLYIT, HOGY A JÁSZ LOVAS- ÉS GYALOGHADAKAT A KÁTÁK VIDÉKÉN
(NAGYKÁTA, BOLDOGKÁTA, EGRESKÁTA, LİRINCKÁTA) TÁBOROZTASSA,
HOGY A PEST FELÉ VEZETİ UTAKAT LEZÁRJÁK. KÁROLYINAK KÖZBEN A
FELVIDÉKRE KELLETT MENNIE ÉS A FİPARANCSNOKSÁGOT
SZENTMIKLÓSYRA BÍZTA, AKI NEM TÉTLENKEDETT. LOVASREGIMENTJÉVEL
VÁC KÖRNYÉKÉN PORTYÁZOTT, AHOL MINTEGY SZÁZ FİBİL ÁLLÓ
ELLENSÉGET SZÓRT SZÉT. - A REGIMENT NÉHÁNY SZÁZADA PEDIG SZEGED
ALATT, SZİREGNÉL HADAKOZOTT UGYANEZEN IDİBEN.
A felkelt Jászsági had létszámáról és felszerelésérıl Török András levele ad némi
felvilágosítást: a területen 2000 katona van, "...ezek olyan fegyvertelenek, és lovatlanok,
hogyha ezeket próbára vinnék, éppen mészárszékre ejtenék... Ez a nép kész volna a Haza
szabadsága mellett fegyverkezni, de fegyvertelen..." A szabadságharc első évében a Jászkun
Kerület, s köztük a jászok erıikhez képest maximálisan vették ki részüket a harcból, s
irreguláris had lévén, magukat kellett ellátni fegyverrel és élelemmel, sebesültjeiket is
hazahozták, itthon ápolták, lovaikat hazaküldték legelıre, ha abrak- vagy szénatakarmány
hiány mutatkozott.
A katonai alakulatok ellátása megkövetelte az állatállomány, a gabonatermelés, a kaszáló és
szénatermő területek növelését. Mindez fokozott terhet rótt az itt élő lakosságra.
RÁKÓCZI ELőSZÖR JÁSZÁROKSZÁLLÁSON ÉS JÁSZBERÉNYBEN
AZ 1703-AS ÉV KOMOLY SIKEREKET JELENTETT A KURUC HADAKNAK.
RÖVID IDİ ALATT A TISZÁNTÚL, ERDÉLY ÉS A FELVIDÉK BIRTOKÁBA
JUTOTTAK, ÉS EGÉSZ BÉCSIG KALANDOZTAK. JANUÁR 9-ÉN TOKAJ
ELFOGLALÁSA UTÁN RÁKÓCZI TÉLI SZÁLLÁSRA MISKOLCRA MEGY. ITT
KERESI FEL EGY LENGYEL KÜLDÖTTSÉG, AMELY A LENGYEL KORONÁT
AJÁNLJA FEL NEKI. İ AZONBAN ELİBBRE TARTOTTA HAZÁJA ÜGYÉT ÉS AZT
NEM FOGADTA EL. A FELKELİK SIKEREINEK HATÁSÁRA AZ OSZTRÁK
CSÁSZÁR PUHATOLÓZÓ LÉPÉSEKET TETT, HOGY MILYEN FELTÉTELEK
MELLETT LEHETNE KIEGYEZNI A KURUCOKKAL. RÁKÓCZI GYÖNGYÖSÖN
ADJA ÁT A KÜLDÖTTEKNEK A NEMZET 25 PONTBAN ÖSSZEFOGLALT
FELTÉTELEIT.
A JÁSZSÁGI REGIMENT EBBEN AZ IDİBEN KÁROLYI SIKERTELEN
DUNÁNTÚLI HADJÁRATÁBAN VESZ RÉSZT, MAJD A DUNAMELLÉKI
HARCOKBAN ÁPRILIS 3-ÁN LEBONTJA A RÁCKEVEI RÉVET ÉS CSEPEL
SZIGETÉT ÜRÍTI KI. SZENTMIKLÓSY PEDIG "KALOCSA FELÉ HAT ZÁSZLÓ
ALLYA JÁSZ LOVAS HADAKKAL" INDUL A RÁCOK (SZERBEK) ÁLTAL
MEGSZÁLLOTT TERÜLETEK VISSZASZERZÉSÉRE. DE A JÁSZSÁGI EZRED
KATONÁI ERİSÍTIK A SOLT-DUNAFÖLDVÁR KÖRÜLI SÁNCOKAT IS. AZ EZER
Fİ KÖRÜLI KÖNNYEN MOZGÓ JÁSZ LOVASSÁGOT SIKERESEN
ALKALMAZTÁK A PORTYÁZÓ HADMŐVELETEKNÉL.
RÁKÓCZI KÜLÖNÖS FIGYELMET SZENTELT A DUNÁNTÚL
FELSZABADÍTÁSÁNAK, MERT IGY VÉLTE ELÉRNI A BAJOR VÁLASZTÓ
FEJEDELEM ÉS XIV.LAJOS SEREGÉVEL VALÓ ALSÓ-AUSZTRIÁN KERESZTÜLI
EGYESÜLÉST. E HADMŐVELET IRÁNYÍTÁSÁRA INDULT EL EGER ALÓL 1704.
ÁPRILIS 7-ÉN A GYÖNGYÖS-HATVAN-NAGYKÁTA ÚTVONALON, ÉS ÁPRILIS 19-
ÉN JÁSZÁROKSZÁLLÁSON, 20-ÁN PEDIG JÁSZBERÉNYBEN TARTÓZKODOTT.
INNEN ÍRJA LEVELÉT BUDAY ISTVÁNNAK. (ARCHIVUM RÁKÓCZIÁNUM I.
84.P.) JÚNIUS 21-ÉN SOLTRÓL KÜLDI OLTALMAZÓ LEVELÉT A JÁSZBERÉNYIEK
RÉSZÉRE. AUGUSZTUS KÖZEPÉN INDUL VISSZA GYÖNGYÖSRE, HOGY A
BÉCSBİL VISSZATÉRİ KÖVETEKKEL TÁRGYALJON. HOGY A VISSZAVEZETİ
ÚTON ÚJBÓL KERESZTÜL MENT-E VÁROSUNKON, NEM BIZONYÍTHATÓ, DE
ELKÉPZELHETİ. ÚTKÖZBEN ÉRI A ROSSZ HÍR, HOGY A HÖCHSTADTI
CSATÁBAN A FRANCIA-BAJOR SEREGEK VERESÉGET SZENVEDTEK. MINT
EMLÉKIRATÁBAN ÍRJA: EZ A CSATAVESZTÉS "...MEGFOSZTOTT MÉG A
REMÉNYÉTİL IS ANNAK, HOGY EGYESÜLHESSEK A BAJOR
VÁLASZTÓFEJEDELEMMEL".A CSÁSZÁRRAL VALÓ MEGEGYEZÉSBİL NEM
LETT SEMMI. DECEMBER 26-ÁN A KURUC HADAK NAGYSZOMBATNÁL
VERESÉGET SZENVEDTEK AZ OSZTRÁKOKTÓL. A JÁSZ REGIMENT IS
"MEGFUTOTT".
Az év elején a jász csapatok a Felvidéken táboroznak. Január 8-án Bercsényi Kérről írja a
Fejedelemnek: "Az jámbor jászok ellen való panaszomat tlehetetlen meg ne jelentsem
Nagyságodnak... Azok bizony elterjedtek az falukra széltiben, maga Szent-Miklósi az feje alá
tette az dobokat, dunyha alá fekütt szomszédomban, Verebél mellett való faluban: reá
küldtem adjutantomat - egy részivel ma az hadának elgyütt, más része hullogva gyütt,
nemcsak az tiszti, az közkatonája is mind részegen, ... az magam szekerére, az inasaimra
ráütöttek... magamat is szidtak, hogy megmondták szolgáim... jól megverték két inasomat,...
Verebélre bérohantak, hogy ott voltam, az szolgáim lovai (már indulófélben lévén, magam is
misén voltam) az sövénnél kötve voltak - csak rajta, illyen-amollyan atták! etc. Elviszik vala
az lovakat, rivadás esék, - csak elkapdoztak köpönyeget mit: míg lóra kapdoztak katonáim -
utyik! S oda van ... Beste vitiz szaladó kurafi: csak az pályinkátul vitiz az!"
Azonban a jászok nemsokára bizonyították, hogy nemcsak a "pályinkátul vitizek". Január
14-én kelt levelében írja Bercsényi, hogy mintegy 300 német lovas Mocsonokról
megfutamította Ilosvai és Szabó Máté 4-500 fınyi hadát, úgy, hogy még a zászlóikat is
odahagyták, "...Diák Ferenc jókor odaért...de semmiképpen rajta nem bocsátotta az hadat a
németre - hanem valamely jász zászlók (zászlóalj) érkeztek, és más faluból Goda hada:
megszaladt az német, nem tudom: ha őzték-é vagy késérték a Vágig, Sellyéig." Március 28-
án a Jászsági ezred csapatzászlójának megküldéséről intézkedik Rákóczi. - Április 4-e után
az ezredet Jászalsószentgyörgy és más jász községek területén találjuk elhelyezve. Ebben az
időben a Jászság tizenegy településén 1541 családot írtak össze. A hadban lévők száma 1170
fő volt. A Titeltől Nagyszombatig terjedı területen lefolyt különböző csatákban
kilencvenkilencen elestek, 62 fő eltűnt, fogságba esett, 21 fő pedig súlyos sebekkel
hazatérve, itthon halt meg.
A Jászság védelmét mind gazdasági, mind stratégiai szempontból fontosnak tartja Rákóczi,
s mint Emlékiratai-ban a szolnoki várral kapcsolatban írja: "...Ez egy igen kicsi földvár,
mellyben helyőrséget tartottam, a Jászság lakóinak védelmére, a kik 5-6000-nyi elég jó
katonával szaporíták hadaimat."
RÁKÓCZI FEJEDELEM MÁSODSZOR JÁSZÁROKSZÁLLÁSON
A DUNÁNTÚL VISSZAFOGLALÁSÁNAK TERVÉT KIDOLGOZVA, RÁKÓCZI
JÚNIUS 20-ÁN EGERBİL INDUL, HOGY ANNAK VÉGREHAJTÁSÁBAN MAGA IS
RÉSZT VEGYEN. TARNADOBON KERESZTÜL 21-ÉN ÉRKEZEIK
ÁROKSZÁLLÁSRA, AHOL EGY NAPOT TARTÓZKODIK, MAJD HATVANON ÁT
TÁPIÓSÁG FELÉ VESZI ÚTJÁT.
DUNÁNTÚL VISSZAFOGLALÁSÁBÓL AZONBAN NEM LESZ SEMMI, MERT
ÉSZAKRÓL HERBEVILL TÁBORNAK VEZETÉSÉVEL OSZTRÁK HADAK
ÉRKEZNEK AZ ORSZÁGBA. A DUDVÁG MOCSARAINÁL MEGSEMMISÍTHETTÉK
VOLNA EZT AZ ORSZÁGBA TÖRİ HADSEREGET, AZONBAN A KEDVEZİ
ALKALMAT ELMULASZTVA, ÖT NAPPAL KÉSİBB A VÖRÖSKİI (PUDMERICI)
CSATÁBAN MÁR A KURUC SEREG SZENVED VERESÉGET. HOGY ITT IS OTT
VOLTAK A JÁSZOK, BIZONYÍTJA EGY JÁSZEZREDBELI, TÖMÖSVÁRY GYÖRGY
FOLYAMODVÁNYA RÁKÓCZIHOZ, MELYBEN SEGÍTSÉGÉT KÉRI: "...AZ
VERESKİI HARCZON AZ ELLENSÉG MIATT SEBEKBE ESVÉN, ÖT HOLNAPOKIG
KÍNLÓDTAM ÉS MAGAM KÖLCSÉGÉN GYÓGYÍTTATTAM MAGAMOT."A
FEJEDELEM 15 RAJNAI FORINTOT UTALT KI RÉSZÉRE. SZEPTEMBER 20-ÁN A
SZÉCSÉNYI ORSZÁGGYŐLÉSEN A JÁSZOK IS CSATLAKOZNAK A
SZÖVETKEZETT RENDEKHEZ S A SZÖVETSÉG OKLEVELÉT KÖVETEIK:
KÁSZONYI TAMÁS JEGYZİ ÉS VÁRKONYI ANDRÁS ÍRJÁK ALÁ.
A kora tavaszi hónapokban a Jászsági ezred teljes hadi létszámmal - 479 lovas és 757
gyalogos - Egerben majd Miskolcon táborozik.
Bercsényi Jászberényben és a Jászságban
Rabutin, az erdélyi osztrák hadakkal északnak indul a Duna-Tisza közén. Rákóczi a
védelem szervezésére Bercsényit küldi, aki augusztus 21-én Turáról szólítja fel a Jászság
lakosságát: "...önön magok oltalmára...minden szorgalmatossággal...mennél több fegyveres
Gyaloghsághot öszve szedjen, és azokat kocsikon Jász Berénhez sietséghel hozzám a
Táborra küldeni el ne mulassa." Bercsényi augusztus 28-án érkezik Jászberénybe és
szeptember 2-ig tartózkodik itt. Szeptember 1-én arról tájékoztatja a Fejedelmet, hogy
:"...Már itt elıttem, az ellenség felé senki sincs: ...Magam pedig négyezred magammal lévén
csak, nincs módom, maradhassak." 3-án Jászapátin tartózkodik, 4-én pedig
Jászalsószentgyörgyön találkozik Károlyival. 6-án Jákóhalmáról írja Rákóczinak: "Jászság
vagy katona, vagy jobbágy lész, nem szabados, mint eddig - mert annak gyermeke is fölkél:
...Most ugyan szegényeknek igazán felkelt az gyermeke is, mert egészen puszta,...Az jászt
kicsirem abbul, igaz kurucz, nem kell azt hajtani, sem késérnyi."
A Jászság hadszíntérré vált, s az átvonuló német és rác hadak Jászalsószentgyörgyöt és
Jászdózsát felégetve, Eger felé vonulnak el. A hadak állandó itt-tartózkodása és az ellenség
átvonulása óriási károkat okozott a jászoknak. Ezért kérelemmel fordultak Rákóczihoz:
"...vagy hópénzzel (havi zsold) segíteni, vagy még egyszer ezerünket megmundéroztatni"
(egyenruhával ellátni) segítsen, és mivel a rácok elpusztították a vízimalmokat, és a
romhányi erdıkbıl még "pénzünkre sem akarnak fát elépitésükre adni", erre is parancsot
adjon. A Fejedelem Március13-án kelt válaszában ígéretet tesz az ezred felruházására és
megengedi, hogy a kincstári erdıkbıl fát vághassanak ki a vízimalmok újraépítéséhez.
Ez az év is újabb erıfeszítésekre késztette a Jászság népét. Novemberben az eddigi
hadiállomány mellett Szentmiklósynak újabb 800 fınyi katonát kellett mozgósítania, de mint
Bercsényihez szóló levelében szerényen megjegyzi: "mindent megteszünk, amit vékony
erınkkel véghez vihetünk édes Hazánk mellett".
Rákóczi az év elsı felét a hadseregépítésnek szentelte, abban a hitben, hogy egy morvasziléziai
hadjárattal felkelésre bírhatja a morva, cseh és sziléziai népet az osztrákokkal
szemben. Mintegy tízezer fınyi sereget lát el új egyenruhával és felszereléssel. Igy kerülhet
sor a "jász-ezer" új ruhával való ellátására is. - Március 27-én írja Vay Ádám a Jászkun
főkapitánynak: "Az Jászság köpönyege kitelik, az midőn az Karán-Sebesben tőlünk megvett,
s ottan letétetett aba (szırposztó=a katonaruha anyaga) leérkezik..."28-án Szerencsen kelt
levelében pedig felszólítja a jászokat, hogy a "...hosszas és szüntelen esıs idıkbıl
származott árvizek miatt.. az hadi készületekben hátramaradás ne
következzék...hőségeteknek serio (kolőmolyan) parancsollyuk, mentül hamarább mind az
utakat, mind pedig az hidakat" helyrehozzák. Május 8-án Szentmiklósy arról tájékoztatja a
Fejedelmet, hogy a Jászsági ezred teljes készültségben áll.
Rákóczi a morva-sziléziai hadjáratot csak 1708 telére tervezte, a fıtisztek befolyásolására
azonban már elıbb hadba lépett, és augusztus 3-án a trencsényi vár alatt összecsapott a
császári csapatokkal. És bár számbeli fölényben voltak a kuruc hadak, a csatát mégis
elvesztették. Maga Rákóczi is megsebesült, apródai mentették ki a csata fergetegébıl.
A TRENCSÉNYI CSATAVESZTÉS UTÁN A JÁSZSÁGI EZRED FELÉT BOTTYÁN
PARANCSNOKSÁGA ALATT TALÁLJUK A FELVIDÉKEN ÉS A DUNA-TISZA
KÖZÉN, MÍG A MÁSIK FELE KÁROLYI ERDÉLYI HADJÁRATÁBAN VESZ RÉSZT.
1708. SZEPTEMBERÉBEN A BÁCSKAI RÁCOK A SZEGEDI NÉMETEK
VEZÉRLÉSÉVEL "MEGINDULNAK, HOGY A KİRÖS (NAGYKİRÖS) VÁROSÁVAL IS
ÚGY BÁNJANAK, MINT KECSKEMÉTTEL..." A KİRÖSIEK HÍRT ADTAK AZONBAN
ÓBESTER SİTÉR TAMÁSNAK, AKI JÁSZBERÉNY KÖRÜL LÉVÉN, AZONNAL 300
LOVAS KURUC KATONÁKKAL ELÉRKEZETT VIRRADTÁRA..." ÉS RAJTAMENVÉN
AZ LOVAS RÁCZOKON, BÉHAJTOTTÁK İKET A BUDAI KAPUIG...OTT SZEMBEN
SZÁLLVÁN EGYMÁST KERGETTÉK, ÖLTÉK, VÁGTÁK...IGEN MEGIJEDT A RÁCZSÁG
MINDEN FELİL,...SOKAT TETT SİTÉR TAMÁSNAK ITT LÉTE 300 LOVAS
KATONÁKKAL..." - ÍRJA NAPLÓJÁBAN BENICZKY GÁSPÁR.
A trencsényi csatavesztés után minden eddiginél nehezebb idık következtek a kurucokra.
Megkezdıdtek a szökések, átállások, megadások. Ocskay egész ezredével a császáriak
oldalára áll, Bezerédy is árulásra készül, azonban ıt elfogják a kurucok és hóhér kézre kerül.
1708-1709 telén elképesztı szegénység uralkodik az országban. A katonák rongyos
ruhákban, fizetetlenül, dideregve vészelik át a hideg kemény telet, s soraikat nem is a német,
hanem a betegség, a pestis tizedeli.
A jászok a rájuk nehezedı egyre nagyobb terhek miatt panasszal fordulnak a
Fejedelemhez: - Nyúzó Mihály óbester, a Jászságban lévı 300 fınyi hadával a
"szegénységen" 558 Rajnai foritntot hajtott be: Károlyi 4393 kila (egy kila=46,89 liter) búza
szállítását rendelte el Érsekújvárba, pedig "azon búza sok éhezı szegényeknek szájokbul
méretett ki"- Az N.jász helységekben felessen a Lakosok közül annyira elszegínyettenek,
hogy majd koldusnál is alább valókká lettenek, nem gyızvén a mindennapi sok féle terhelést,
szöktön szöknek, és oszolnak, a minthogy Alsó sz.györgy és Sz.György Ladáni (Jászladány)
Lakosok egésszen el is pusztultak."
A jászok többször is panaszkodhattak a Fejedelemnek - amin nem is csodálkozhatunk,
hiszen állandóan a hadak járásába esett a Jászság - mert egyik Károlyinak szóló levelében
írja: "éppen e napokban küldöttem el embereket, az kik panaszra gyüttenek volt: már így
talán azoknak is béreked az torkok, és megszőnnek az panaszló kürt fujásátul."
A Jászsági ezred egységei a Felvidéken, Hatvanban, Isaszegen és a Káták vidékén vannak,
amikor 1709 augusztus közepén délrıl érkezve, váratlanul támad Tekely rác ezredes a
Jászság községeire néhány száz fınyi csapatával és 21-én Jászberényt is megtámadja és
kirabolja, 22-én írja Bottyán tábornok Bercsényi Miklósnak: Más egyéb híreim nincsenek,
hanem hogy Jász-Berint felverte volna az rácz tegnap déltájban" és hogy a parancsoksága
alatt lévı "Ezen Jászság, hogy híre jött, hogy a rácz fölverte Berint, - mind hazament,
elszökött, mind lovasa, mind gyalogja."Bottyán szeptember 9-én kelt levelében engedélyt ad,
hogy:"...Jász-Berinyiek az ellenségnek félelme miatt Berinyen alól megh maradott
marháikat lovaikat és egyéb apró barmaikat... föllyül, az hol bátorságosnak láttyák lennyi
akármely falu vagy város, avagy puszták határin járathassák és pascuáltathassák"
(legeltethessék).
Hogy ebben az idıben már a jászok nézetei is megoszlottak a Rákóczi-szabadságharc
kérdésében, Gróf Herberstein császári tábornok, szegedi várparancsnok Szeptember 9-i
oltalomlevele bizonyítja: "Jászberény városa, mint a jászok kerületének fıhelye a vele
összekebelezett helyekkel nevezetesen, Fél Szaru (Fényszaru), Árokszállás, Dósa, Apáti,
Késsér, (Jászkisér) Ladány Alsó Szent György, Mihálytelek (Jásztelek), Jákóhalma, valamint
Felsı Szentgyörgy a hőtlen lázadásnak ezen zavaros idıszakában az ı szent felesége iránti
hőség ösvényérıl letévelyedtek, most azonban már fogadalmához visszatértek...kegyes
kegyelemért könyörögvén..."
Szeptember végén újabb csapás éri a kurucokat: a lırinckátai táborban - valószínőleg
pestisben - elvesztik a szabadságharc egyetlen veretlen tábornokát. Károlyi elszomorodva
írja 27-én kelt levelében Rákóczinak: "Most hozták a hírit, szegin Bottyán vak sógor tegnap
8 óra tájban béhunyta az másik szemét is." Az 1709-es év a hanyatlást hozta a kurucok
számára. A szorongató császári hadak, a súlyos gazdasági helyzet, a társadalmi osztályok
érdekeinek ütközése, a külföldi segélyek elmaradása, és az európai erıviszonyok
megváltozása, valamint az egyre nagyobb méreteket öltı pestisjárvány kritikussá tette a
helyzetüket. Érsekújvárt császári seregek fogják ostromgyőrőbe, az ellenség Nógrád megye
fele nyomul elıre. Felmentésére szervezi Rákóczi utolsó támadó hadjáratát. A hadakat
Kállóba gyülekezteti, s maga is táborba száll, s mint Emlékirataiban leírja, katonáihoz
hasonlóan füstös kalyibában, a fagyos földön hál, örül, ha a szél ellen védekezni tud.
A Jászság állandóan a kuruc hadak tartózkodási és felvonulási helyévé válik. Jan.8-án
Eszterházy Antal hadai Jászberényben, Csáky Mihály csapatai pedig Jákóhalmán és
Mihálytelken tartózkodnak. A jász-ezert különbözı helyeken találjuk. A Sıtér vezette
egységek Csáky Mihály parancsnoksága alatt, Szentmiklósy csapatai valószínőleg
Eszterházy vezetésével "Félszaru"-nál (Fényszaru) megütközve az ellenséggel, "a váczi
sánczot felvervén" Érsekújvárba vonulnak, a Kókai által vezetett egységek pedig részt
vesznek a kállói hadiszemlén és a romhányi csatában, amelyet a kurucok ha nem is nyertek
meg, de el se veszítettek. Az elszánt próbálkozás azonban mégis megteremtette az
Érsekújvárral való összeköttetést.
A hadak fizetése és fenntartása egyre nagyobb gondot okoz. Január 31-én írja Rákóczi
Bercsényinek: "...pénzt kölcsönzök a jászoktul és az városoktul..." Mint február 5-i levele
bizonyítja, a jászok 4000 forintot adtak. Február22-én Ceglédrıl írja, hogy "Itt az éjjel csak
meg nem fagyának, az kóros pislogó tőznél: melyre nézve nollevelle Jász-Birinybe kell
mennem, ahová most actu congyeráltatam (összegyőjtetem) az Ujvárban szállítandó élést
(élelmet)..."
Rákóczi Jászberényben
1710. február 23-án érkezett és itt maradt március 24-ig, közben azonban 22-én Gödöllın,
23-án pedig Kókán tartózkodott. Ebben az idıben innen bonyolította kül-és belpolitikáját, és
irányította a hadvezetést. Jászberény megerısítése is foglalkoztatja. Március 2-án írja
Bercsényinek: "Itt könnyő munkával lehet oly erısséget csinálni, mint Szólnok, nagyon
persuadeálom (rábeszélem) az jász-kunok munkájának felvállalását és magok hajduival való
ırzését." Március 5.-én Berrcsényihez írja Szolnok megerısítésével kapcsolatban:
"...szaporábban remélhetjük megcsináltatását, ha ...az jászok közé adjuk azon helyet.
Március18. "...már innen magamat is előz a pestis, az mely újonnan kezdıdött..." Március22.
Az Érsekújvárra történt élelemszállítást Rákóczi Emlékirataiban írja le: "Károlyi...kivetette
és beszedetni javaslá a gabonában fizetendı adót, melyet mindenki a jászberényi
templomban tartozott szállítani... Martius vége felé az élelmiszerek készen lévén az
elszállításra...megrakattam gabonával az egész velem lévı hadakat, egész udvarom népét, és
mindenkit, a ki csak lóra ülhetett, s azzal vittük Károlyi után, mihelyt megrakodott, elindult,
s ...szerencsésen bevitte Ujvárba." Március24. A fejedelem újra visszatér Jászberénybe s
innen írja Bercsényinek: "...már itt takarmány nem lévén, - kinteleníttetek Kisirre
(Jászkisérre) menni."
Rákóczi Jászkiséren
Március 25-április 20-ig tartózkodott, de 4-tıl 8-ig Egerben volt. Rákóczi körül a jász hadak
egy része teljesít szolgálatot. Március 26.-án Bercsényinek írja: "...most ne is légyen magyar
had körülöttem a Sıtér, jász és karabélyos ezerekben kívül." A meglévı erısségeket is a
Jászságból látja el élelemmel és ebben mindig vesznek az itt lévı jász-ezer egységei.
Érdekes utasítása ebbıl az idıbıl: "Jász-Berinybül az hajók megindíttassanak és liszttel
rakattassanak meg, úgy az czeglédi kenyér is hólnap szállíttassék Szólnokba." Május 11.
Rákóczi Eszterházy Antalhoz: "...az ellenség is a maga erejét összegyőjtötte: szükséges,
hogy a Kegyelmed is hasonlót kövessen és az feljebb említett hadakat (a jász Kókai, Sıtér,
Szentpéteri, Deák, Vajda és Rétei János ezreit) Alattyánhoz contraháltassa (összevonja)..."
A jász-ezer másik része Szentmiklósyval Éresekújvárban tartózkodik. Június 2. A fejedelem
a Kókai és Sıtér vezette jász-ezert Balogh Ádám parancsnoksága alá rendeli. Szeptember 4.
A Jászságra nehezedı óriási terheket maga Rákóczi is elismeri. Errıl így ír Károlyinak:
"Ezer embert, tízezer forintot, s minden gabonabéli inpositiót praestáltatni (adót
szolgáltatni) a Jászsággal ne is fárassza Kegyelmed magát véle...ezután se emberünk, se
pénzünk nem lesz...Ezt magam se hitettem volna el magammal: ha már az elmúlt télen
Kisirre menetelem alkalmatosságával...nem hadtam volna Jász-Berint a sok nyomorúság
miatt,- mert a nélkül is mennyi gazda ment Szegeden, Rácz-Köviben, s máshová, s mennyi
holt meg az pestisbe?" Szeptember 24-én árulás folytán az ellenség kezére kerül Érsekújvár.
Október elejére a Jászság is hasonló sorsra jut Károlyi jóvoltából. Rákóczi ezzel
kapcsolatban írja szemrehányó levelét Károlyinak: "...oly contrarió oppiniót (ellentétes
véleményt) ada vala Kegyelmed: hogy holdolásokat oly hamar megengedje: azt ugyan
teljességgel nékiek meg nem engedni nem lehetett volna, - de legalább nevezetes corpus
(jász-ezer?) jöveteléig lehetett volna tartóztatni."
Jacobi Cusani császári generális csapatai szállják meg a jászsági községeket és okt.8-án
innen indulnak Szolnok elfogalására. 20-án Szolnok is harc nélkül kerül a császáriak kezébe.
A Jászság elvesztése ellenére a jász-ezer továbbra is Rákóczi zászlaja alatt harcol. Pálffy
császári fıparancsnok nov.18-án a következıket írja Jászberénybe: "Csodálkozva értem,
hogy számossan közületek nem hogy királyunk protectiója alá visszajönnének, sıt ellene,
nyilván való pártosok, e mai napig is Rákóczi mellett fegyverkeznek..."
Károlyi már eddigi áruló magatartását fejezi ki Pálffyhoz küldött titkos üzenetében,
melyben azt közli, hogyha a döntést tárgyalások helyett kardra bízná Pálffy, célhoz nem
érhet, mert a fejedelem kész felvenni a küzdelmet híveivel együtt, védett állásokban. S
Pálffy tudja, hogy ha a háború elhúzódik, az udvar nem tud gondoskodni a zsoldról, az
élelemrıl és a felszerelésrıl, a pestis hatására a császári sereg felmorzsolódik. I.József
királyi kegyelemrıl biztosítja Károlyit, minden javait és fıispáni méltóságát visszakapja, ha
mielıbb igazolja hőségét. S Károlyi bizonyítja. egymás után játssza a császáriak kezére a
kurucok kezén lévı területeket, és 1711. május elsején az összevont császári hadak elıtt a
majtényi síkon tizenkétezer kuruccal letéteti a fegyvert és megköti a szatmári békét. A
Legyelországban I.Péter orosz cárral tárgyaló és segítséget kérı Rákóczi csak utólag értesül
a békekötésrıl, és azt soha nem fogadja el.
A jász hadak egy része is ott van Majténynél, a fegyverletételnél, és Kákay Márton a
szatmári békeokmány aláírói között szerepel. A másik része azonban valószínőleg
Szentmiklósy vezetésével a Felvidéken portyázott és Zsolnáig és Trencsényig pusztította a
németet. Ez volt a jászok utolsó ténykedése. A szabadságharc bukásával a jászok is újra a
német lovagrend birtokába kerültek vissza, és csak 1745-ben sikerült megváltaniok saját
maguk szabadságát.