Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Follajtár Ernő és Gróf Imre 1930 körül

(Jászárokszállás leiírása 1930 körül)

Jászárokszállás

 

(Follajtár Ernő és Gróf Imre)

 

A vármegye egyik legmagasabban fekvő községe Jászárokszállás (104 m.). Egy törmelékkúp elvégződésén épült, melyet a Gyöngyös folyó őse épített az Alföld lesüllyedése idején. Területén a Gyöngyös folyó, Szárvág és Ágó nevű patakok folynak végig. A község belterületén a Gyöngyös folyó és a Szárvág patak egészen közel jutnak egymáshoz és az egyik a telep északi, a másik pedig déli határát mossa. A Szárvág a község alatt egyesül a Gyöngyössel és a Tarna közvetítésével a Zagyvába ömlik. - Jászárokszállás nagyközség a jászberényi kir. adóhivatal alá tartozik. Közigazgatását egy vezető jegyző, egy adóügyi jegyző, 3 segédjegyző, 1 pénztárnok, 1 közgyám, 3 tanácsos, 1 pénztári ellenőr, egy földbirtoknyilvántartó, 2 községi irnok és egy díjnok látják el. Képviselőtestülete 20 virilistából és 20 választott tagból áll. Közegészségügyéről 2 községi orvos, 1 községi állatorvos, 4 magánorvos és 2 gyógyszertár gondoskodik. Községi középületek: a községháza, egy húsz helyiséből álló községi szálloda, a községi külfogadó, községi fürdő és vágóhíd. Ingatlan vagyonához tartozik még 107 kat. hold szántó és 114 kat. hold legelő. Közterei, kertjei és utcái együttesen 536 hold területen feküsznek. Ebből a lakosság közszükségleteit szolgálja a belterületéhez közelfekvő pázsitos rét, mely libalegelőül szolgál, agyagbányái és vályogvető helyei. Lakossága 13.980 lélek, a természetes szaporodás arányszáma 1.52%. A házak száma 3395. Lakói közül 3707 tanyákon él, melyek 5 kerületbe vannak beosztva. E tanyák közül legnépesebbek az I. kerületben Erdőalja és Korpahátdülő, a II. kerületben Borsóhalomdülő és Nagyszállásdülő, a III. kerületben Árvaharaszt, Bikarétdülő és Csörsz-árok, a IV. kerületben a Fertő-dülő, Kereszt-dülő és Kisközé-dülő, végül az V. kerületben az Ágói-szőlő, Ágói rétdülő, Gyarókapart-dülő, Papszék-dülő, Hegyeshalom-dülő, és a Tokodi laposdülő nevű tanyák. - A lakosság közül 13.707 rk., 52 ref., 7 ev., 7 gk. és 189 izr. hitű. A rk. anyaegyház az egri érsekség alá tartozik. Az egyházi teendőket egy apátplebános, két káplán és egy hitoktató végzi. A községnek kegyuri joga van, így az egyházközség ügyeit a képviselőtestület rk. tagjaiból alakult egyházvédnökség intézi. Közoktatását a belterületeken 4 állami és egy rk. elemi népiskola, a külterületeken pedig négy állami elemi népiskola látja el. A továbbképzés céljait 5 gazdasági továbbképző, 1 községi iparos tanonciskola, 1 állami polgári fiúiskola és egy róm. kath. polgári leányiskola szolgálja. Ugyancsak a nevelés szolgálatában áll két községi és egy rk. óvoda. A közművelődési intézményei a közkönyvtárakon kívül: a "Jászvidék" c. hetilap, a Raffay könyvnyomda és a Kultúrmozgó. A társadalmi életet élénkíti 15 Egyesület. A község lakói közül 4700 lélek őstermelő. 19.977 kat. hold területéből 16.039 kat. hold szántó, 1032 kat. hold rét, 1241 kat. hold legelő, 312 kat. hold szőlő, 78 kat. hold erdő, 86 kat. hold nádas és 904 kat. hold terméketlen terület. Szürkés agyagos és homokos földjén a kalászosokat, de különösen az árpát és rozsot jó termésátlaggal termesztik. Állatállománya 1926-ban 1088 ló, 2830 szarvasmarha, 2914 sertés és 2289 juh volt. Szarvasmarhái közül a siementháli, lovai közül az arab és angol félvér, sertései közül pedig a mangalica a leggyakoribb. A birtokmegoszlás a következő: 130-270 kat. holdas középbirtokosa 7 van, a többiek kis- és törpebirtokosok. A napszámosok és mezőgazdasági bérmunkások száma 600. - Iparból 960 ember él. Nagyobb ipartelepe: 2 gőzmalom a belterületen, 1 daráló-malom a külterületen, áramfejlesztő-telep és Schvarcz Simon és fiai cementáru és műkőgyára. Háziipara: fehérneműhímzés, szőnyegszövés és kosárfonás. 1930-ban 298 kisiparosa volt és pedig: 107 cipész, 43 szabó, 16 szűcs, 20 kovács, 18 asztalos, 17 hentes és 10 kerékgyártó. 52 kereskedése között, fűszer-, rövidáru-, rőfös-, élelmiszer- és fakereskedés található. Takarékpénztárai és szövetkezetei: a Jászárokszállási Takarékpénztár Egyesület R. T., a Gyöngyösi Bank R. T. fiókja az Áruforgalmi R. T. (felszámolás alatt), a Hangya- és a Földmunkavállaló szövetkezet. - A községben állandó piac, 1 hetivásár sertés és juh felhajtással és évenkint négyszer országos vásár van. Nyersterményeit részben e vásárokon, részben pedig Jászberényben és Gyöngyösön értékesíti. - Közlekedési útvonalai: a község határán átvonuló jászberényi, vámosgyörki és viszneki megyei utak. A patakon és vizenyősebb helyeken át a közlekedést a határban található 7 kőhíd könnyíti meg. A Jászsági hév vasútvonala mentén vasútállomása van teher- és állatrakodóval. Személyforgalmát e mellett nagyon megkönnyíti a Start-autóbusz-vállalat rendszeres autóbusz járata Jászárokszállás-Vámosgyörk és Jászárokszállás-Berény között.

A község területe a XIII. század folyamán az Aba-nemzetségé volt. 1267-ben a családi osztozkodáskor az e nemzetségbeli Csobánka Dávid kapta. A község neve 1365-ben Árokmelléke, 1366-ban pedig Árukszállás volt. A mindenütt előforduló "Árok" nevet ,az úgynevezett Csörsz-árkától kapta. 1366-ban jogtalan föld és erdőhasználattal kapcsolatban említik. A környéken lévő jászok a birtokosok többszöri tiltakozása ellenére használták e földeket. 1382-ben már mint népes keresztény jásztelep fordul elő. A határban fekvő Ágó elpusztult falut 1516-ban II. Lajos király adományából Kelemen kapitány halála után, Fyehor Lukács királyi tiszttartó kapta. - Mikor 1527-ben János király Ferdinánd elől kénytelen volt Budáról elmenekülni, keresztül vonult a községen. 1556-ban gyalog- és igásnapszámmal adózott a község az egri várnak. 1557-ben jövevények szállták meg a községet. A megszálló török 1558-ban a jászberényi palánkbeli török katonaság között osztotta fel. 1562-ben mintegy 120 emberből álló török és rác portyázó csapat rohanta meg. Gyilkoltak, rabolták a lakosságot és mindenéből kifosztották, ahogy azt az egykori krónika elmeséli. Az 1572-i kimutatás szerint Piri ben Jozkender és Aln ben Abdullah jászberény-várbeli katonának 17000 oszporát jövedelmező szántóföldjeik voltak a községben. 3 év mulva Dzsefer agáé a község. Ágó falu ez évben pusztult el végleg. A puszta földet I. Lipót királytól 1667-ben Petheő János és neje kapta, kik már három év mulva eladták a nem jövedelmező birtokot. Ekkor e puszta birtokosai jászárokszállási lakósok voltak és ez időtől Jászárokszállás községhez tartozott. Az 1715. évi összeírás szerint 106 taksás nemese, 116 köböl .szántóföldje és 530 kaszás rétje volt. 1720-ban már 9 nemese, 130 taksás nemese, 5800 köböl szántóföldje és 304 köböl kaszás rétje volt, 1750 után a Palla-család 1810 körül a Melegh-család a birtokos. 1756-ban Mária Terézia kiváltságlevele folytán várossá alakult. 1848-ban az osztrák sereg innen indult Kápolna felé. A lakosság közül 56-an vettek részt a szenttamási csatában. 1873-tól 1886-ig rendezett-tanácsú város, majd ismét nagyközség. - A világháborúban résztvett 2500 polgára közül 416 hősi halált halt. A forradalom alatt mintegy 100 gazdagabb családot raboltak ki, két gazdát pedig kivégeztek. A román megszállás idején kenyérmagvakban 120 vagon volt a község vesztesége. A viharos időket: a kecskeméti Pethes, balatoni Farkas és jászárokszállási Moczár nemes családok élték túl.