Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Széchenyi Állami Elemi Iskola

 

jaszarokszallas-szechenyi-iskols-akkor-most.jpg

 

           A Horthy-korszak ifjúsági és közoktatás terén kifejtett  politikájának, és jövőbenéző szemléletének  köszönhetően Magyarországon rövid idő alatt óriásit fejlődött az ifjúság oktatása.  Oka, hogy a népesség növekedésével egyenes arányban kívánták fejleszteni az oktatás színvonalát. Ezzel nemzetünk jövőjébe, a gyermekbe fektetett anyagiak és energiák később az azok által kifejtett, tudatos tevékenységben az egész ország javát szolgálják. Ezért Jászárokszálláson is elkezdték a kiváló oktatás eléréséhez szükséges körülmények megteremtését.

 A községi képviselőtestület 1937. május 13-ai ülésén tárgyalta a központi iskola építésének ügyét. Az iskolaépítés 1937. augusztus 26-án a egyhangú támogatást kap. A testület döntése szerint a központi, frekventált elhelyezkedés miatt, a régi iskolaépület helyén kell felépíteni. Az iskola bővítésének céljára Aczél József apát úr telkéből vásárolnak meg egy nagyobb területet (a mai iskolaudvar rész). A építkezés költségeit részben Takarékpénztári 100.000 pengős kölcsönből, részben 30.000 pengős állami támogatásból kívánják megvalósítani, amit közoktatásügyi kormányzattól kap a település. Magyarország közoktatásügyi minisztere ekkor Hóman Bálint.
 
     A döntést követően 1940.–Húsvét utáni kedden– március 26-án reggel 7 órakor kezdtek a munkások az iskolabontáshoz. A tanítás az építés ideje alatt  a város más épületeiben folyik. Tervezte: Gaál János budapesti tervező, építő mérnök. Építette: Bíró Fekete Lajos  (Jászberény). A munkálatokban részt vesz Barócsi László helyi építészmester.  A kivitelezést helyi iparosok végzik.
Az alapkőletételre 1940. április 21-én került sor. A bontás és építkezés mintegy másfél évig tartott. Bár a háborús évek erőfeszítései már nehezítették a munkálatokat, de mégis befejeződött az építkezés. Az akkori  kor elvárásainak minden téren megfelelő, modern épület emelkedett. Az új elemi iskolát 1941. október 19-én,  fényes külsőségek között szentelték fel. Az egész város díszbe öltözött, az új épületet zászlódíszbe borították. Hatalmas tömeg ünnepelte a település új büszkeségét! Az iskola nevét a legnagyobb magyarról Széchenyi Istvánról kapta és az avatást születésének 150. évfordulójára időzítették. Az iskola hivatalos neve: Magyar Királyi Széchenyi Állami Elemi Iskola. Ekkor az intézmény igazgatója Thiel Bernát.
 
 Az iskola elülső homlokzatán, a tornác legnagyobb sarokoszlopa fölött Tősér János ifjú művész munkája egy körülbelül 2 méter magas koronás címer kapott elhelyezést, baloldalán a SZÉCHENYI ÁLLAMI NÉPISKOLA felirattal. Az építés és annak lehetőségét megteremtők tiszteletére, az épület aulájában márványtáblát helyeztek el. A táblát szintén Tősér János, készítette el kézi véséssel. Az épületben 11 tanterem, szertárak, igazgatói és tanári szoba található, valamint mindkét szinten egy-egy vizesblokk.

tabla-1941.jpgA változás szele elérte az iskolát is. Az épület aulájában elhelyezett márványtábla is lekerült, mert a rajta szereplő nevek az akkori rendszer számára vállalhatatlanokká váltak és  ellenségeinek bélyegezte  őket. Az emberi gyarlóságnak és kapzsiságnak köszönhetően a táblát az azt értékesíteni akarók összetörték, de végül pont ez mentette meg a végső pusztulástól.
  
szechenyi-emlektabla.jpg
Az iskola 1967-es tanév végéig viselte Széchenyi István nevet. Ekkor ezt egy központi rendelkezéssel megszüntették. Hosszú évek telnek el. A rendszerváltás után 1990. augusztus 1-én újra felveheti a Széchenyi István Általános Iskola nevet. Ekkor a névadó domborművével  emléktábla készült az intézmény falára , ahol minden évben megemlékezést tartanak.
 
 
A régi márványtábla évtizedeken keresztül az épület pincéjében, majd a kazánházában összetörve várta, hogy eljöjjön az idő, mikor újra méltó helyére kerülhet.
Az  iskola építésének 70. évfordulója alkalmából Csomor János igazgatóúr vezetése alatt a márványtáblát restaurálták és méltó helyére helyezték. A restaurálási munkálatokat Ördögh László és fia Ördögh Gábor jászárokszállási kőfaragó mesterek végezték, gondos munkával összeragasztották a darabokra tört táblát, pótolták a hiányzó részeket. Munkájukat az egykori alkotó, Tősér János is segítette.

.tabla-1941-felujitva.jpg