Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Artézi kutak Jászárokszálláson

Artézi kutak Jászárokszálláson

Jászárokszállás bár síkságon, az Észak-Alföldön fekszik, mégis ingoványos területre épült egykor.  A Kárpát-medence vízkincse településünkön is kiváló feltételeket biztosít a víznyerés céljából.

Az „artézi” név Franciaországból származik. 1126-ban Artois grófságban elsőként fúrt kutak lettek későbbi utódaik névadói. A pozitív artézi kutak, nyomása a légköri nyomásnál nagyobb, ezért a víz feltör a felszínre. Működésük egyszerű fizikai törvények alapján és a kitűnő természeti adottságok kihasználásával zajlik. Két vízzáró réteg közötti teknőben keletkező magasnyomás hatására a megnyitott fúrólyukban feljut a víz.

Magyarországon az első artézi kutak fúrását Zsigmondy Vilmos és Zsigmondy Béla budapesti mérnökök irányításával kezdték meg.

Községünk lakosainak tiszta és jó minőségű ivóvíz ellátása céljából több artézi kutat is fúratott 1904 környékén. Létesítésüket a korábban dúló 1870 környéki kolera, tífusz és vérhas járványok indokolták. 1904-ben nagy aszály pusztított és a lakosság magánkútjainak többsége kiszáradt. A fúrásokat 180-190 méter mélységben az úgynevezett kék homok rétegnél végezték, vizüket innen nyerték.  Kialakításuk a föld alatt elhelyezett kívül-belül horganyzott vascsővezetékkel történt, mely a felszínen díszes öntöttvas kútfejben végződött. Ezek a település mindenki számára jól elérhető pontjain kerültek kialakításra.

 artezi-kutak.jpg

Az 1910-es években készült felmérés szerint 13300 lakosunk számára a kutak által percenként összesen 678 liter víz, fejenként egy napra eső adagja 73 liter volt. Ugyan a napi fogyasztása egy lakosnak (itt értendő a házi használat, apró állatok itatása) 20 literben volt számolandó.  A ténylegesen elfolyó 976 m³ vízből felhasználva 266 m³ volt.  A fölösleges 710 m³ vizet és az esővizet is levezető árkokon (a dëlënkán) keresztül a Szarvágy-patakba vezették. Az árkoknál létesített kis medencékből további lehetősége volt a lakosságnak a vödörrel való merítésre. Ezen folyások bárminemű szennyezését szigorúan büntették.  Az árkok vize a gyűjtőárkokon keresztül a főcsatornába került és ezekben összegyűjtve érte el végcélját. Kivételt képzett a Déryné utca elfolyó vízmennyisége, ami nem kapcsolódott be a rendszerbe, hanem külön csatornán jutott el a patakba.

Írott források 1914-ben hat jelentősebb artézi kútról számolnak be név szerint:

 

Elnevezés / hely

Percenkénti vízhozama a korlátozás előtt

Percenkénti vízhozama a korlátozás után

Mélység

1

A „Ficzek kút, vagy Poldi kútja” -  (A Széchenyi út és a Déryné utca találkozásánál  működött)

168

50

180-190m

2

Központi kút (Móczár Andor tér, Széchenyi Általános Iskola és a Posta között működik)

221

80

183,6m

3

A „Paja kútja” -  a IV. kerületi kút ( A Prohászka utca és a Virág Benedek utca találkozásánál működött)

44

44

180-190m

4

A „Ballagó kút” - (Az Ady Endre utca és a József Attila utca sarkán működött)

189

50

180-190m

5

A „Nagy István kútja” - III. kerületi (Alszögi) kút ( A Gyóni utca és a Pusztaszer utca találkozásánál működött)

21

21

180-190m

6

A „Róza kútja” - VI. kerületi (Juhszéli) kút (Déryné utca közepén működött)

35

35

180-190m

ÖSSZ:

 

678

280

 

Az 1920-as években a fölöslegesen elfolyó vízmennyiség csökkentésére lépéseket tettek és a fent látható táblázat szerint 280 literre korlátozták működésüket.

További kutak:

-A húszas évek közepén Herbert János monográfiájában öt köz és négy magán pozitív artézi kutat említ.

-Járossy Ferenc jászárokszállási lakos 1932-ben engedélyt nyer Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alispánjától, a Gyöngyös patak vízfolyásának jobb partján 1912-ben létesített 186 méteres artézi kút fenntartására és vízhasználatára. Az engedélyezett vízmennyiséget 18.800liter/napban határozzák meg, ami percenként 20 liter állandó vízsugár. A nyári öntözési időszakban április 1-től szeptember 30-ig 40 liter/percre növelhető.

-1942 áprilisában a Kossuth Lajos utcán is artézi kutat létesítettek.  Ami Gyöngyösi Andor közbenjárására, Nemoda József udvarán keresztül futó csövön jutott az utcára.

Számos, magán és közlétesítésű artézi kút készült Jászárokszálláson például a Dósa és Surányi malom előtt. Az utóbbi volt a ma is működő helyi strandfürdő vizének első táplálója. Az 1960-as évek elején az új strand megépítésének feltételét még a gőzmalom kútjának vize tette lehetővé. 500 méteres távolságból csővezetéken érkezett a víz a nagymedencébe.

Az évtizedekig működő kutak elapadtak. A vízadó réteg kimerülése, az iszaposodás részben a tisztítás hiánya, a vasoxid iszapban való felgyülemlése vezetett a mai állapotukhoz. Újbóli elindításuk anyagi vonzata milliós nagyságrendet képvisel.

 ficzek-kut.jpg

1942 szeptemberében és novemberében számol be a Jászvidék a Ficzek kúthoz tartozó épület létesüléséről, melyben 60 Hektóliteres víztartály kapott helyet (a Téven birtok árverésekor vásárolt  meg a főjegyző a község részére), így a 10 hektóliteres utcai portalanítást végző, locsoló lajtos kocsit rövid időn belül (kb. 2-3 perc az addigi 15-20 perchez képest) feltölti. A tűzoltáshoz is nagy segítséget tud nyújtani. Ebben az időben már a légoltalom is készül a szövetséges erők által ledobott gyújtóbombák okozta károk megelőzésére.

 

ballago-kut.jpgAz ún. Ballagó kút egykori helye az Ady Endre utca (akkor Gróf Zichy Nándor utca) és a József Attila utca (akkor József Nádor utca) sarkán. Ez a kút táplálta a hideg vizével a régi strandot, ami még a II. világháború előtt létesült. Az egyetlen fürdőmedencével működő kis befogadóképességű (kb. 150 fő), magánkézben lévő strand az 1950-es évek végéig működött. Ekkor államosították és megszüntették. A kút a 90-es évek elejéig teljesítette szolgálatát.

 strand-kut.jpgAz 1968-ban 702 méter mélységben fúrt, ún. Strandkút ami 52 C⁰-os, alkálihidrogén-karbonátos termálvizével látja el 1972 óta a strandfürdő medencéit, a lakosságot és a Peres-laposi tavat.  A Magyar Millennium 2000. évében újították fel, ám később 2008-ban a burkolaton a felhasználók visszajelzései alapján további célszerűségi módosításokat kellett elvégezni.

Jelenleg városunkban még a Móczár Andor téri Központi kút üzemel, ez 2000 évi felújítása során hozták újra működésbe. A kút ma 176 méter mély, de az eredeti vízadó réteg annyira elapadt, hogy szivattyúval működtetik a vízfelvételt.

2011 májusában a Jászárokszállás Városáért Alapítvány, és a képviselőtestület már tárgyalta az egykori kutak évenkénti helyreállítását. Ami a zökkenőmentes ivóvízellátást is szolgálná akár áramszünet esetén is, megfelelő minőségű ivóvízzel. A tervek szerint elsőként a Széchenyi utca kaphatná vissza kútját. Az akarat tehát meglenne, csupán az anyagi forrás hiányzik.

írta: v. Balogh Balázs 2012.