Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Csendőrség

  „Híven, Becsülettel, Vitézül”

101.jpgA Magyar Királyi Csendőrség megalakulása 1881-ben történt. A csendőrség elsősorban a vidék rendfenntartó szervezete volt, a városokban a közbiztonságra általában a városi rendőrség ügyelt. Feladata Magyarország vidéki területein a közbiztonság fenntartása, a törvények betartásának és a közrendnek a biztosítása volt.

Rendőrsége csak a nagyobb, gazdagabb településeknek volt, a községek és falvak viszont ennek anyagi terheit nem tudták előteremteni. E hiány pótlására jött létre az állami felügyeletű csendőrség, ami azokon a helyeken járt el, ahol nem volt rendőrség.

A Magyar Királyi Csendőrség mindössze 11,000 tagból állott, amely a 2. világháború alatt duplájára növekedett, hogy a visszafoglalt területeken is el tudja látni a feladatait és hogy támogatást tudjon nyújtani a frontokon nagy veszteségeket szenvedett Honvédségnek is.

p1080451.jpgcsendor.jpgEleinte a csendőröket a honvédek közül toborozták, szigorú válogatással. Csak azok a honvédek léphettek át a Csendőrségbe, akiknek kiváló szolgálati hátterük volt. A Csendőrség keretén belül további kiképzésben részesültek és csupán a kötelező próbaidő leteltével, valamint egy sikeresen letett írásbeli vizsga után váltak véglegesen csendőrré. A tiszteket a Ludovika Akadémián, majd végzésük után a Csendőrtiszti Tanfolyamon képezték ki, amelynek sikeres elvégzése után hadnagyként avatták fel őket. Kb. 40%-uknak jogi doktori diplomája is volt.

A Csendőrség kis őrsökre oszolva látta el a vidékeken a feladatát. Egy-egy őrs 5-15 csendőrből állott egy tiszthelyettes őrsparancsnok vezetése alatt.

zomanctabla.jpgA jászárokszállási csendőr őrsparancsnokság a budapesti csendőrkerület harmadik, szolnoki szárnyához tartozott. A jászberényi járásparancsnokság alárendeltségében. Öt csendőr teljesített szolgálatot, de volt amikor ennél többen is voltak. A csendőrlaktanya ma is álló épületének hátsó részén (ma Jééé udvarnak vagy Korpusz udvarnak hívják) helyezkedett el a lovak elhelyezésére szolgáló istálló.

 

 

laktanya.jpg

AZ EGYKORI CSENDŐRLAKTANYA ÉPÜLETE

 csendor-mutermi-portre.jpgA csendőrök végeztek minden bűnügyi felderítést és kivizsgálást, mégpedig igen hatékonyan: nyomozásuk az estek 90 %-ában sikerrel járt. A tisztek kiképeztek, adminisztrációs feladatokat végeztek, az őrsök munkáját felügyelték és fel

 

elősek voltak minden szempontból a csendőreikért.

Egyenruhájuk a Magyar Királyi Honvédség egyenruhájának mintáját követte.
A ruházat legjellegzetesebb megkülönböztető eleme a kalap volt. Aminek baloldalán kakastollak voltak fel erősítve. Emiatt  sokszor ”kakastollasoknak” hívták őket.

csendor.jpgA csendőrök sosem jártak egyedül, szigorú a szabályozás csak is párban engedte őket járni. Jászárokszállás belterületén legjellemzőbb volt a gyalogjárőr. A külterületeken és a környező tanyavilágban kerékpárral, vagy lovasjárőr-ben teljesítettek szolgálatot.

A csendőr hatásköre főként a bűnüldözésre és a járőrözés közbeni bűnmegelőzésre terjedt ki.

kerekparos-szolgalat.jpgA csendőr fegyverhasználati szabályai nagyon szigorúak voltak, amely a katonai szervezeti múltból következett. Bármilyen támadásra, vagy támadási kísérletre azonnal tüzelniük kellett, ellenkező esetben hadbíróság várt rájuk kötelességszegés miatt. Egyéb megítélése szerint könnyebben megoldható

 

helyzetben, a kard volt a rendteremtés eszköze. Nemcsak a jogtalan fegyverhasználatot, de a kötelezően előírt esetekben elmulasztott fegyverhasználatot is szigorúan büntették.

Egy főnek havi 180 órát kellett járőrben eltölteni, 60 órát pedig nyomozással. Egy korabeli statisztika szerint évi 2860 km-t gyalogolt minden csendőr az időjárástól, napszaktól függetlenül.

Jászárokszálláson szolgálatot teljesítő, vagy helyből származó csendőrök:

Bándi Károly csendőr szakaszvezető, Borsi János csendőr, Burai Sándor, Csáki, Csál Balázs csendőr szakaszvezető, Cser Géza, Csíki Miklós csendőr főtörzsőrmester, Demeter Ferenc csendőr őrsparancsnok, Fekete Ferenc csendőr őrsparancsnok, dr.Földi László, Gasparovics István csendőr őrsvezető, Göröcs Péter tiszthelyettes - örsvezető, Harmat József csendőr főtörzsőrmester, Imre József, Kiss Miklós, Kovács Béla csendőr szakaszvezető, Körösi János csendőr törzsőrmester, Móczár Lajos csendőr főtörzsőrmester, Papp Illés őrsparancsnok, Portik, Szakács Endre örsvezető, Szántó József, Szikora vagy Czikora, Tóth Béla csendőr szakaszvezető, Varga János

csendor-csaladjaval-1937jav.jpg

JÁSZÁROKSZÁLLÁSI CSENDŐR CSALÁDJÁVAL

  1945 után a hatalom feloszlatta a Csendőrséget. A Csendőrség egész testületét háborús bűnösnek nyilvánította. Az otthon maradt csendőrök zömét bebörtönözték, sokakat az ÁVO-sok megkínoztak és kivégeztek. 1989 után  ismerték el a csendőrség jelentős szerepét a magyar rend fenntartásban. Ennek ellenére a mai Magyarországon a csendőr névnek még most is negatív kicsengése van a kommunista rendszer 45 éves csendőrség-ellenes propagandája és rágalmazási hadjárata eredményeképpen.

 A CSENDŐR TÍZPARANCSOLAT

  1. 1. Megemlékezzél arról, amivel Istennek tartozol.
  2. 2. Én vagyok a te hazád: Nagy-Magyarország.
  3. 3. Hűséged, becsületed, vitézséged nem eladó.
  4. 4. Légy erkölcsös, józan életű, engedelmes.
  5. 5. Tiszteld elöljáróidat, mint atyádat, szeresd bajtársaidat, mint tenmagadat.

     

  6. 6. Tanulj és tudj: a Tudás második fegyvered.
  7. 7. Védd a másét. A magadét ne pazarold.
  8. 8. Mögötted a törvény. Előtted is az legyen.
  9. 9. Igaztalanul ne vádolj, fegyvered ártatlant ne bántson.
  10. 10. A család szentély. Ha magadnak nincs: őrsödben, s a körül megtalálod.

 

jelveny.jpg